Baranta birkózás - Baranta harci birkózás (egyrovásos böllön)

Az egyrovásos böllön ütésmentes birkózás, a népi birkózási formák szabályozott elemeiből áll.

  • Az ellenfelek mezítelen felsőtesttel, hosszúnadrágban, övvel felszerelve küzdenek egymás ellen.

  • A versenyző célja az, hogy az ellenfelet megadásra, a küzdelem feladására kényszerítse, amelyet általában fojtással, gerinc- és ízületi feszítéssel ill. kifárasztással ér el.

  • A küzdelem az egyik fél feladásáig tart.

  • A megadást elsősorban az ellenfél testére elhelyezett ún. „lekopogással”, talajra lekopogással, vagy a kezek béklyózottsága miatt kiáltással lehet jelezni.

  • A földre került versenyzők esetében a bíró saját belátása szerint dönt az ún. „patthelyzetekről”. Álló vagy térdelő testhelyzetből újraindítja a küzdelmet.

  • Ha a küzdő felek állásban nem bírnak egymással és a földre sem kerülnek le, akkor a küzdelmet lehet térdelésből is folytatni, ebből viszont már tilos felállni a versenyzőknek.

  • Időkorlátozás nincs – a bíró kívülről biztatással sürgetheti az ellenfeleket.

  • Passzivitás esetén a bíró figyelmeztetheti a versenyzőt (akár mindkettőt egyszerre), további passzivitás esetén leléptetheti (akár mindkettőt egyszerre). Együttes leléptetés esetén mindkét félnek vereséget kell elkönyvelni, egyenes kieséses rendszerben mindkét versenyző kiesik.

  • Nem számít passzivitásnak, ha valaki a társát folyamatosan erő hatása alatt tartja, akciót indít, kezdeményezően lép fel.

  • Tilos ütni, rúgni, harapni, karmolni!

  • A verejtékező felsőtestet időszakosan meg kell törölni.

  • A körmöket le kell vágni.

  • Kis ízületek támadása nem megengedett.

  • Vérző, sérült versenyző esetében a bíró(k) véleménye dönt a folytatásról.

  • A láb söprése, akasztása megengedett. A térdízület nem támadható!

  • Fojtás, feszítés az alábbi korlátozással használható:

    • Gégefő fojtása nem megengedett

    • Minden fojtást és feszítést csak folyamatosan – egyre növekvő erővel és szöggel szabad az ellenfélen végrehajtani, hogy időben érzékelje az erőhatást – direkt hirtelen fojtás, feszítés nem megengedett

    • Fojtásból való dobás tilos

    • Az egészség védelme érdekében a bíró bármikor közbeléphet

  • A derékon kötött öv lelógó részei felhasználhatóak a küzdelem során. A lelógó résznek legalább 20cm-esnek kell lennie, a csomó elöl vagy oldalt köthető meg.

  • Az öveket időszakosan meg kell igazítani.

  • Fejelni tilos!

  • Szabálytalankodó versenyzőt az első alkalommal intik, másodjára leléptetik.

  • A fej tolásra, feszítésre használható.

  • A versenyzőknek törekedni kell a kijelölt küzdelmi területen belül maradni. A területen kívülre került küzdő feleket a bíró a küzdelmi területre visszaküldheti.

  • A folyamatosan menekülő versenyzőt a bíró előszörre figyelmezteti, másodszorra leléptetheti.

  • Pihenőt csak különleges esetben lehet elrendelni.

  • A versenyzők a küzdelem előtt és a végén hagyományosan köszöntik egymást

  • A versenyzők kötelesek jelenteni a sérüléseket.

  • A küzdelmi bíró a küzdelem előtt és alatt megítélheti a versenyző mentális és fizikai felkészültségét, állapotát és amennyiben azt a küzdelemre alkalmatlannak találja, elrendelheti a küzdelem végét. Ebben az esetben a másik fél a győztes.

  • Rövidítés: amennyiben a küzdő felek aktívak, kezdeményezőek, de nem tudják döntésre vinni a küzdelmet, akkor a bíró rövidítést rendelhet el (általában 20 perc után történik): a felek állásból küzdenek és a győzelem a saját szándékkal kivitelezett technikával történő földre vitelt követően kontroll pozícióban lévő versenyző győz. A küzdelem a földön már nem folytatható, ha nem eldönthető a győzelmi helyzet, akkor újra állásból kell kezdeni a küzdelmet. A passzivitás szabálya ebben a szakaszban hatványozottan érvényes.